1789 Július 14 — Július 14. – Wikipédia

Tartson ki a végsőkig: elegendő katonát biztosítottam hozzá! 1789. Besenval báró". Az ostromlók mégis a békés megoldás felé hajlottak, s küldöttséget készültek indítani az erődbe - már csak azért is, mert a Bastille tornyain fehér kendők tűntek fel, a katonák pedig kalapjaikat lengették. Az öröm azonban korai volt. Áratlanul ágyú dörrent, és a küldöttek közül hárman azonnal meghaltak. A tűzparancsot minden bizonnyal Launey adta ki, aki - a kor legszellemesebb francia írójának, Rivarolnak szavaival élve - "elvesztette a fejét, mielőtt még levágták volna. " Négy óra körül hivatásos tüzérek érkeztek az erőd alá, akik rögtön a Bastille kapuja felé irányították az ágyúkat. A kormányzó látva ezt, azzal fenyegetőzött, hogy a levegőbe röpíti a börtönt és vele együtt a környéket is, de tettét már nem tudta végrehajtani, mert váratlanul kinyitották a kapukat, és a tömeg beözönlött. A véres jeleneteket nem tudták megelőzni, megakadályozni a hivatásos katonák: egyikük, Pierre Augustin Hulin próbálta óvni Launey-t, de hamar kiragadták a kezéből.

• Avril
• Jovagyok.hu - 1789.július 14.- A Bastille ostroma
• 1789. július 14. | A Bastille bevétele - altmarius
• Juillet
• Octobre
• Index - Mindeközben - Na, mi történt ezen a napon 1789-ben?

Avril

A Bastille egy párizsi börtön volt, melynek hivatalos elnevezése 232-es számú Bastille Saint-Antoine, s ami ma leginkább az 1789. július 14-ei Bastille ostromáról nevezetes, azaz a francia forradalom kezdetéről. Franciaország nemzeti ünnepét az 1880. július 6-án elfogadott törvény értelmében juliús 14-én tartják. A párizsi emberek, 1789. juliús 14-én, azért ostromolták meg a Bastille-t, mert falai mögött puskaport tároltak. A párizsi hadsereg július 12-én éjszaka szállított át 250 hordó puskaport az állami raktárból, mivel biztonságosabbnak ítélték a magas falú börtönt. A foglyok kiszabadításáról szóló későbbi történetek tehát csak legendának számítanak (a Bastille ostroma idején összesen csak 7 fogoly volt bebörtönözve). Az általános helyőrség mintegy 80 invalidusból állt (olyan veterán katonákból, akik harcolni már nem voltak képesek) Bernard-René de Launay kormányzó irányítása alatt. Őket azonban kiegészítették a svájci regiment 32 zsoldos gránátosával, akiket röviddel július 14-e előtt rendelt be az országba az uralkodó.

Jovagyok.hu - 1789.július 14.- A Bastille ostroma

1789. július 14. | A Bastille bevétele - altmarius

Ez a szakasz a francia zsidók egyenjogúsítását jelentette. Illetve módot adott nekik egyenjogúsításuk kivívására. Az első idők általános lelkesedésének mámorából hamar kijózanódott klerikális és hűbéri jobboldal mindent elkövetett, hogy a deklaráció következetes alkalmazását megakadályozza és a gyakorlati törvénykezésben a zsidókat meg akarta fosztani az aktív és passzív választójogtól, vagyis az állampolgári jogok leglényegesebbikétől. Majd odamódosította kivánságát, hogy ezt a jogot csak a már franciául beszélő asszimilált "portugál" zsidóknak, vagyis a Bordeaux -ban és környékén letelepedett marranus ivadékoknak adják meg. A számra nézve jelentősebb elzászi és lotharingiai zsidóság erőteljes mozgalomba kezdett ez ellen a jogfosztás ellen. Küldöttségeket menesztett Párizsba, amelyek egyikét maga Grégoire abbé vezette a Nemzetgyűlés elé; megnyerte ügyének a forradalomban mind nagyobb szerepet játszó párizsi szekciókat, amelyek a nemzeti gárda zsidó tagjainak bátor viselkedését és az egyes párizsi negyedekben szétszórva élő zsidók "polgári erényét" méltányolva maguk is nyomást gyakoroltak a Nemzetgyűlésre.

Juillet

Octobre

Index - Mindeközben - Na, mi történt ezen a napon 1789-ben?

• 1789 július 14 dollar
• 1789 július 14 summary
• 1789 július 14 avril
• Harmadik oltás jöhet; Egekben a benzinár; Utazzunk, vagy sem – Szegedi Híradó, 2021. július 14-én : hirok
• Szeged napfény műterem

1. Agancsos panzoid villany