Ferenc Névnap 2021
Ettől kezdve módszeresen gyűjtöttem az információkat, és ebben a szemléletben képeztem magam. Nagy szerencse, hogy mindaz, ami korábban csak egy teória volt, mára tudományosan bizonyított ténnyé vált. Ma már nem lehet kérdés, hogy szüleink, nagyszüleink vagy távolabbi őseink tapasztalatai erősen hatnak a mi életünkre is. - Milyen jelek tehetik gyanússá, hogy az elakadások, a szorongások, a hangulati zavarok hátterében nem saját, hanem olyan transzgenerációs tapasztalások húzódnak, amiknek érdemes utánajárni? - Visszakérdeznék: miért gondoljuk, hogy szorongásaink, elakadásaink csak rólunk szólnak, és legalább részben nincsenek transzgenerációs okaik? Mindannyian jövünk valahonnan. A család, amibe megérkezünk, adja a génkészletünket, amiben már ott vannak a korábbi generációk élményei, tapasztalatai. De adja a világképet, hiedelemrendszert, megküzdési stratégiákat is. Ezek együttesen jelentik az alapot, amire aztán rárakódnak a saját élményeink, megéléseink, tapasztalataink. A családi tapasztalatok jelentik a keretet, amin belül megéljük az egyéni történetünket.
143. oldal - Családban marad Málnika ♥ >! 2019. május 5., 07:54 Ha valakinek a lelkét ez a csökkentértékűség-érzés járja át, nem csoda, hogy felnőve is félve, bizonytalanul lép bele bármilyen emberi kapcsolatba, vagy nem is engedi bele magát az intim közelségbe, hogy a további sérüléseket elkerülje. Az ilyen ember életében a szeretet elérhetetlen délibábbá válik – vagy kétségbeeseve kergeti, vagy el sem indul felé. 25. oldal (A nem kívánt gyermek drámája) 9 hozzászólás Szelén >! 2020. június 6., 19:38 Aki súlyos traumát él át, abban valami nagyon fontos dolog eltörik, ez pedig a biztonságérzet. Ettől kezdve mindig készenléti állapotban van, mert úgy érzi, soha nem lehet tudni, mi történik a következő percben. A világ új, addig ismeretlen sötét színben tűnik fel. Lesni, figyelni kell, honnan jöhet a támadás. Ráadásul ez nem csupán átmeneti állapot. A trauma ökölszabálya ugyanis: attól, hogy valaminek vége van, még nem múlt el. Vagyis hiába hirdetik ki a békét egy háború után, hiába szabadítják ki a koncentrációs táborba zárt foglyokat, hiába menekítik ki az áldozatot egy bántalmazó családból – a félelem réme tovább él.
A bibliai szövegek alapján az atyák vétkeiről, fiúk büntetéséről olvasható egy érdekes és összeszedett elmélkedés a Gazdagréti Református Gyülekezet honlapján, benne a "harmad- és negyedíziglen" szentírás-helyek megjelölésével. Fontosabb fogalmak Epigenetika és transzgenerációs pszichológia: aki elmélyedne a témában, és kifejezetten szakmai, a biokémiai mechanizmust is ismertető olvasmányra vágyik, az interneten fellelhető Varga Katalinnak a Pszichológiai Szemlében megjelent, A Transzgenerációs hatások az epigenetikai kutatások tükrében című, hosszabb tanulmánya. Lojalitáskonfliktus (amikor a szülő iránt érzett lojalitás konfliktusba kerül más elköteleződésekkel a felnövő gyermekben): a témában klasszikusnak mondják a már említett Böszörményi-Nagy Iván és Geraldine M. Spark Láthatatlan lojalitások című munkáját, amely magyarul is olvasható. Trauma: hogy mit is tekint a pszichológia traumának, arról például itt lehet olvasni magyarul bővebben. Ezeket az epizódokat is ajánlom még Azoknak, akik a "bennünk élő" huszadik századról hallgatnának még beszélgetéseket, ajánlom a következő, korábbi podcastepizódokat: #015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben #017 Tamási Miklós – A Fortepan-sztori, Szent-Györgyi motoron és az Opel Rekord a házunk előtt #018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba Műsorjegyzetek [0:05:20] Mi az a transzgenerációs pszichológia?
Miért fontos saját sorsunk megértéséhez felmenőink élettörténete? [0:07:16] "Mi mindannyian traumatizált ősök leszármazottai vagyunk. " Mit jelent ez? Mi az hogy trauma, a traumák, bántalmazások típusai. [0:12:23] Hogyan működik a transzgenerációs hatás? Konkrét példák a fizikai bántalmazás és az alkoholizmus eseteiben. [0:14:45] Trauma és stressz. A stresszrendszer érzékenyítése a traumák révén. Az epigenetikai öröklődés mechanizmusa: a gének feletti öröklődés. [0:17:23] Orvos-Tóth Noémi saját élménye a transzgenerációs átadásról: lánya születése és a lehetséges veszteségtől való félelem. Veszteségek a családtörténetben. [0:21:16] Az átadott családtörténetek, mint amelyek segíthetnek feldolgozni a traumákat, veszteségeket. Az élmények nyomán kialakuló világképek, hitrendszerek és ezek továbbörökítése. [0:24:36] A szomszéd, mint mumus és fegyelmezőeszköz Magyarországon. A "mit szólnak" kultúrája. A besúgórendszer, mint ennek egyik oka. [0:26:45] Amikor hiányzanak a családtörténetek. A generációkon átívelő hallgatás hatása.
Orvos-Tóth Noémi úgy véli: hiába jövünk rá sokszor, hogy ez így nem jó, még hosszú időnek kell eltelni, hogy tudjanak másként viselkedni. Hozzátette: szerencsére egyre divatosabb pszichológushoz fordulni, ha valaki ilyen problémával küzd, mert ez az az közeg, amelyben esély van a változásra. Nyitókép:
Ilyen a trauma természete: a beszédközpontot blokkolja. Így a trauma nem válik történetté, képek formájában tör be időről időre a tudatba – ezért elviselhetetlen a PTSD. " Túl sokat bántjuk egymást, és nem hisszük el, hogy szerethetők vagyunk – Beszélnünk kell! – A párkapcsolati kommunikációról Beszélnünk kell! – 2021. május 6. – Hatalmas terhet rakunk a párkapcsolatunkra a gyerekkorból hozott mintákkal, áthallásokkal. Így sok esetben egy konfliktusos helyzet során nem is az aktuálisan felhozott probléma jelenti a valódi gondot: valójában nem arról veszekszünk például, ki hozza el a gyereket az óvodából, hanem arról, számíthatunk-e a másikra. A helyzetet tovább nehezíti, hogy gyerekkorban nem tanuljuk meg, hogyan lehet jól és hatékonyan konfliktust kezelni. Nem csoda, hogy sokszor elveszettnek érezzük magunkat… D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a Beszélnünk kell! e heti adásában a párkapcsolati kommunikáció útvesztőiben igyekszik kalauzolni minket, és rávilágítani a legfontosabb problémákra, valamint megoldási lehetőségekre.
A korábbi generációk életeseményeinek feltárása, a transzgenerációs szemlélet segíthet megszabadulni a kínzó tünetektől. Másik sikerkönyve (Egy nárcisztikus hálójában - Felépülés egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatból) konkrét példán keresztül tárja fel a párkapcsolati kudarcok okát, a kitörés lehetőségeit. Orvos-Tóth Noémivel ezen az estén ismét megtapasztalhatjuk, hogy pszichológia és művészet ezer szállal fonódik össze. Rendező: Müpa Parkolási információk A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt. Biztonságos jegyvásárlás Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét, hogy a Müpa kizárólag a saját weboldalán és hivatalos jegypénztáraiban megváltott jegyekre tud garanciát vállalni. A kellemetlenségek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy előadásainkra, koncertjeinkre a jövőben is a weboldalon keresztül, valamint az Interticket () országos hálózatában vagy a jegypénztárainkban váltsa meg jegyét.
Így elképzelve már könnyebben alkalmazkodunk a helyzethez. A cikk az ajánló után folytatódik - Böngésszük a híreket, szeretnénk naprakészek lenni a vírussal kapcsolatos információkból. Jelenleg azonban hiába tudunk meg egyre többet, nem csökken a bennünk lévő félelem. Jó nekünk ebben a mostani helyzetben az aktuális híreket olvasni? Hogyan csökkenthetjük a frusztrációnkat? - Kezdetben teljesen természetes, hogy túlfogyasztjuk a híreket. Amikor jön a veszély, az információ igazi kinccsé válik, hiszen ettől függ, hogyan tudunk megbirkózni a helyzettel, milyen óvintézkedéseket kell tennünk. Az információ egészen egyszerűen a túlélést segíti. Egy idő után azonban mindannyian érezzük, hogy hiába fogyasztunk többet, új és jól hasznosítható dolog már nem derül ki. Ilyenkor le kell állnunk, és rá kell szólnunk magunkra, hogy "elég, hagyd abba, tedd le a telefonodat, ne frissítsd félpercenként a hírfolyamodat". Ez azért fontos, mert a lelkünknek is szüksége van a pihenésre, a kikapcsolásra, a feltöltődésre.
"Amikor az anya beáll a tükör elé és szidja magát, ezzel mintát ad a gyerekének: "aha, így kell bánni magunkkal. " Sok leendő anya már fiatal lányként elkezd fantáziálni arról, hogy milyenek lesznek majd a gyerekei. A már megszületett gyerek saját egészséges testképe viszont nagyban függ attól is, hogy mennyire tudja az anyja elengedni azt a korábbi fantáziát. Ahogy persze az sem mindegy, mit lát a kislány, hogyan bánik az anyja a saját testével. Elégedett magával, el tudja fogadni magát olyannak, amilyen – vagy folyton-folyvást diétázik, és becsmérlő megjegyzéseket tesz magára? Mi történik akkor, amikor a szülők a gyerek külsejét kezdik froclizni? És miért olyan nehéz – szinte lehetetlen – figyelmen kívül hagyni a reklámokból, filmekből, rajzfilmekből ránk ömlő irreális testideált? Az Anyámtól örököltem eheti adásában a testképről beszélgetünk Orvos-Tóth Noémivel. Sorozatunkat hallgathatjátok Spotify -on és iTuneson is!