Ferenc Névnap 2021
Újabb adalék a koronavírus terjedéséről tajvani kutatóktól. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Az új koronavírus okozta Covid-19 betegség tüneteinek megjelenése utáni első héten a legnagyobb a veszélye a fertőzés továbbadásának egy új kutatás szerint. Az amerikai orvosszövetség lapjában, a JAMA Internal Medicine belgyógyászati szakfolyóiratban közölt tanulmányban a tajvani hivatalos Covid-19 kutatócsoport eredményeit mutatták be. A tudósok az első száz tajvani igazolt fertőzött és velük közeli kapcsolatban álló 2761 ember adatait gyűjtötték össze január 15. és március 18. között, legkésőbb április elejéig kísérték figyelemmel a pácienseket, hogy meghatározzák, mennyire fertőz a vírus a tünetek jelentkezése előtt és közvetlenül utána. Az eredmények azt mutatták, hogy a megfertőződés aránya magasabb volt azok között, akik az azonosított betegekkel a tünetek jelentkezése utáni öt napon belül találkoztak, mint azok között, akik ennél később.
A fertőzöttek 10-20 százalékánál azonban, döntően időseknél és társbetegségekben is szenvedőknél súlyos állapot, gyorsan kifejlődő légzési elégtelenség vagy bakteriális felülfertőződés következtében szeptikus sokk alakul ki, amely magas halálozással jár. Mindez általános gyulladással jár együtt, amit a gyulladásos fehérjék fokozott termelése, az ún. citokinvihar kísér. Újabban az antivirális, antibiotikus és tüneti kezelés mellett egyre inkább elfogadott, hogy a gyulladás kóroki szerepe miatt a reumatológiában is használatos egyes immunmoduláló és immungátló gyógyszerek előnyösek lehetnek a Covid-19 kimenetele szempontjából. Ami a vírusfertőzést követő immunológiai folyamatokat illeti, a SARS-CoV-2 által fertőzött sejt citoplazmájában kiszabadul a vírusból az RNS-genom, ami teret enged a vírus replikációjának. A sejtből aktív transzport révén kikerülő virális antigénpeptideket antigén-prezentáló sejtek (APC) prezentálják a T-limfocitáknak. Mindez aktiválja a sejtes és humorális immunválaszokat is.
E folyamatok során a citotoxikus T-sejtek (TC) nagy mennyiségű citokint termelnek. A segítő (helper) T-sejtek (TH) aktiválják a B-sejteket és a humorális immunitást, az antitestek termelődését. (A vírusellenes antitesteknek a szerológiai diagnosztikában van szerepe, de erről itt bővebben nem szólunk. ) Ami a sejtes eltéréseket illeti, a vírus az említett szervek mellett az immunsejteket is megfertőzheti, aminek a klinikai jelentőséggel bíró alacsony fehérvérsejtszám (leukopénia, limfopénia) a következménye. A citokinhálózat zavara alapvető szerepet játszik a klinikai tünetek kialakulásában és a súlyos kimenetelben. Elsődleges az antivirális hatású I. típusú interferonok (IFN-α/β) jelentősen csökkent termelése, amely a vírus elleni védekezés defektusához vezet. Emellett a Covid-19-ben nagy mennyiségben termelődnek gyulladásos citokinek, elsősorban tumornekrózis-faktor-α (TNF-α), interleukinek (pl. IL-1β, IL-2, IL-6, IL-7, IL-10, IL-12, IL-18, IL-33), valamint kemokinek. A kemokinek a T-sejteket a vérből a gyulladásos szövet felé vonzzák, aminek következtében a vérben T-sejt-hiány, a szövetekben pedig, főleg a tüdőkben, gyulladás alakul ki.
Jelek, hogy a szívünk nem működik jól A szívbetegség jelentkezése gyakran teljesen váratlan, és nincs semmi előjele - illetve ha van is, azt a legtöbben nem ismerik fel időben. Éppen ezért érdemes orvoshoz fordulni akkor, ha az alábbi tünetek valamelyikét tapasztaljuk magunkon. Mi okozhat légzéskor jelentkező mellkasi fájdalmat? A légzéskor jelentkező mellkasi fájdalom a leggyakoribb panaszok egyike. Ellentétben azzal, ahogy sok laikus gondolja, nem csupán a tüdő betegségei okozhatják ezt a panaszt, hátterében számos különböző ok állhat. Jelek, hogy a szívünk nem működik jól A szívbetegség jelentkezése gyakran teljesen váratlan, és nincs semmi előjele - illetve ha van is, azt a legtöbben nem ismerik fel időben. Éppen ezért érdemes orvoshoz fordulni akkor, ha az alábbi tünetek valamelyikét tapasztaljuk magunkon. 6 ok a herefájdalom hátterében A herefájdalom kapcsán sokan a legrosszabbra gondolnak, hacsak nem olyan egyértelmű oka van, mint például egy sérülés. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa a fájdalom gyakori okait vette számba, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgálat a súlyosabb betegségek kizárása miatt is fontos.
A szer bekerült a nemzetközi és hazai ajánlásokba (pl. Covid-19-kézikönyv). Ezek alapján a tocilizumabot megfelelő időablakban, legalább 7 nappal az első tünetek jelentkezése és lehetőleg a klinikai romlást követő 14 napon belül javasolt alkalmazni. A tocilizumab mellett más IL-6-gátlók (sarilumab, siltuximab), az IL-1-gátló anakinra és a TNF-α-gátló adalimumab is kipróbálás alatt állnak Covid-19-ben. A szintetikus célzott terápiás szerek közül a többféle citokint gátló, ún. Janus-kináz (JAK) inhibitorok (baricitinib, tofacitinib) is ígéretesek. A baricitinib a citokinek mellett a vírus sejtbe jutását is gátolja. Az egyéb kezelési lehetőségek közül a számos autoimmun betegségben használatos emberi intravénás immunglobulin, valamint a Covid-19 betegségen átesett betegek vírusellenes ellenanyagokat tartalmazó véréből tisztított, ún. konvaleszcens szérumot kell még megemlíteni.
A Blikk szeretett volna többet is megtudni a magyar utókövetéses vizsgálatok állásáról, hiszen nem életszerű, hogy ugyanaz a vírus máshogy – enyhébben – hat a magyar állampolgárokra, mint a külföldiekre. Öt nappal ezelőtt küldött megkeresésünkre azonban sem a minisztérium, sem a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem reagált. Koronavírus Covid-19 járvány utókövetés szövődmény