Kijelölt Gyalogos Átkelőhely

Gauti Ívar Halldórsson, a Vegamálun cég képviselője a 3D hatású zebra átadásakor elmondta, hogy az ötlet eredetileg Új-Delhiből, India fővárosából származott, a megvalósítás pedig mindössze néhány hetet vett igénybe, mivel a tervek bemutatását követően a kezdeményezést az izlandi közlekedési hatóság és a rendőrség gyorsan jóváhagyta. Izlandhoz hasonlóan több országban is megkezdték a 3D hatású zebrák alkalmazását, ilyen megoldással találkozhatnak az autósok például Indiában, Kínában, Dél-Afrikában, valamint Kirgizisztán útjain. Végül egy érdekesség: Valódi 3D zebrát már az ókori rómaiak is feltaláltak, mely bizonyítékát Pompei-ben találhatjuk meg. Persze az ókori változat, az út szintjéből ténylegesen kiemelkedő "kőzebra" még egészen más célokat szolgált: a domborulatain gyalogosok keltek át, míg a kövek közötti résekben a járművek és kézi taligák kerekei haladhattak. Erről bővebben itt olvashat: Rövid zebratörténet 2015-12-20 | Baleset-megelőzés, ORFK-OBB Már több mint hat évtizede töltöttek be meghatározó szerepet a gépjárművek a közúti közlekedésben, amikor az első kijelölt gyalogos-átkelőhelyek megjelentek.

• Gyalogos-átkelőhely – Wikiszótár
• Tábla.hu - Minden, ami tábla, vagy felirat

Gyalogos-átkelőhely – Wikiszótár

A Kalmár utcában tervezett Okos zebra költsége nagyjából 1, 5 – 2, 3 millió forint + áfa. Sikeres pályázat esetén a kivitelezést az Alapítvány szerződött partnere – amelynek már rutinja van hasonló munkákban – telepítheti a rendszert Kanizsára. Zalaegerszegen 2017-ben létesítették az első Okos zebrát a Platán sor és a Dózsa György út kereszteződésében. Akkor az a beruházás 2, 4 millióba került. Időközben más helyszínekre is telepítettek Okos zebrákat Egerszegen.

( Az Ügyvédvilá írása) Annak megítélésénél, hogy a gyalogos-átkelőhely megközelítése "fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel" történt-e, figyelembe kell venni a gyalogos-átkelőhely teljes terjedelmét, nem csak annak a jármű haladási sávjába eső részét – a Balassagyarmati Törvényszék eseti döntése. A tényállás A vádlott 2010. december 30-án kora délután, jó látási viszonyok között közlekedett autójával. Alacsony sebességgel, kb. 29-33 kilométer/órával közelítette meg az útkereszteződésben található kijelölt gyalogos-átkelőhelyet. A vádlottal szemközti sávban közlekedő személygépkocsi a kijelölt gyalogátkelőhely előtt megállt, hogy a jobb oldalán, tehát a vádlott menetirány szerinti másik (bal) oldalán a járdáról lelépő gyalogosnak elsőbbséget adjon. Az elsőbbséget kapott gyalogos lelépett, majd lassan elindult a gyalogos-átkelőhelyen. A vádlott oldalán közlekedő gyalogos (sértett) észlelve az éppen a másik oldalról átkelő gyalogost, bízva abban, hogy ő is elindulhat, pont akkor lépett le anélkül, hogy balra, az érkező vádlott irányába tekintett volna, amikor a vádlott gépkocsija legfeljebb 10 méterre lehetett tőle.

Tá Pénztár / Kosár

• Hogyan van a gyalogos átkelőhelyre vonatkozó jogszabály?
• Piros ásvány karkötő
• Wc papír guriga karácsonyfa
• Baleset-megelőzés: Tájékoztatást adó közúi jelzőtáblák - Motorrevü

Tábla.hu - Minden, ami tábla, vagy felirat

Hamburgban a közutakon megjelenő újdonságot a helyiek "Dickstrichtkette" néven illették, ami magyarul a vastag vonalak láncolatának felel meg. Nem sokkal később a városi napilap, a Hamburger Abendblatt a "Zebrastreifen", azaz "zebracsíkok" megnevezést alkalmazta a gyalogosok átkelésére szolgáló közúti jelzésekre. A gyalogos-átkelőhely fogalmát az StVO (német KRESZ) 26§-a 1953. augusztus 24-i hatállyal vezette be a német jogrendbe. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyek eleinte mindössze az átkelés szabályos helyét jelezték, és nem feltétlenül jelentettek egyet a gyalogosok elsőbbségi helyzetével. A zebrára csak azt követően léphetett a gyalogos, miután meggyőződött arról, hogy átkelése biztonságos, és csak akkor volt elsőbbségi helyzetben a közeledő járművekkel szemben, ha már ténylegesen a gyalogos-átkelőhelyen haladt. Az akkori német szabályozás nem írt elő a járművezető részére fokozott óvatosságot a zebra megközelítésekor, továbbá szükség szerinti megállási kötelezettséget sem arra az esetre, amennyiben az úttest szélén, vagy a járdán az úttesten áthaladni szándékozó gyalogos áll.

Éppen ezért, amikor a városban gyalogolok, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyekhez érve gyanakvóvá válok. Nem bí­zom egyetlen autósban vagy motorosban sem, mert a munkámban szerzett tapasztalatok szerint ez az a hely, amit a legtöbb sofőr negligál. Még a tapasztaltak is. A "Kijelölt gyalogos-átkelőhely" tábla azt jelzi, hogy az útestet a táblánál úburkolati jellel kijelölt gyalogos-átkelőhely keresztezi. Ez a közúi jelzőtábla akkor is felhí­vja a figyelmet a kijelölt gyalogos-átkelőhelyre, hogy ha az úburkolati jel egyáltalán nem látható (például lekopott). Az más kérdés, hogy ez a közúi jelzőtábla önmagában nem elegendő a kijelölt gyalogos-átkelőhely jelzésére. Ha tehát az úburkolati jel nincs felfestve (és itt nem arról van szó, hogy megkopott, vagy hó borí­tja, és emiatt nem látható! ), akkor a gyalogosnak nincs elsőbbsége. Megérne egy külön értekezést az a kérdés, hogy vajon a járművezetők megtanulják-e megfelelően (kellő időben) észlelni és értelmezni az egyes közúi jelzéseket. Vagy másképp fogalmazva, elsajátí­tják-e és képesek-e folyamatosan alkalmazni a megfelelő figyelemösszpontosí­tás képességét, és az egyes jelzések észlelése során kialakul-e az a készség, ami az észlelést követő gyors, rutinszerű reagáláshoz szükséges.

A törvényszék a tényállás alapján megállapította, hogy amikor a másik gyalogos a járdáról lelépett, a vádlott mintegy 32–33 méterre volt az elütési ponttól. Ha észlelte volna őt vagy a már megállt autókat és megadja neki az elsőbbséget, a baleset elkerülhető lett volna, hiszen 29–33 km/h sebességhez az adott útfelületen 16–26 méter intenzív fékezési féktávolság tartozik, vagyis a vádlott még az elütési pont előtt a gépkocsival megállhatott volna. Mivel nem észlelte a szemközti forgalmi sávban haladó gyalogost, sebességét nem mérsékelte, ezért változatlan sebességgel ütötte el a sértettet (akinek vonatkozásában a törvényszék sem vitatta, hogy féktávolságon belül, figyelmetlenül lépett az úttestre, vagyis nem győződött meg az átkelés veszélytelenségéről). A törvényszék szerint a vádlottnak észlelnie kellett volna a másik gyalogost, majd mérsékelnie a sebességét és megállni a gyalogátkelőhely előtt, hogy elsőbbséget biztosítson neki. Mivel ez nem valósult meg, helytállónak találta az elsőfokú bíróság maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozása vétségét megállapító döntését.

Egy évvel később, 1949-ben a "gyalogos-átkelőhely" kifejezést egy genfi, a közúti jelzésekről szóló jegyzék rögzítette. Az első brit gyalogos-átkelőhelyeket sárga és kék színekkel festették fel, így érthető, hogy a "zebra" kifejezést csak néhány évvel később kezdték használni (a "zebra" megnevezést egyébként Nagy Britanniában James Callaghan-nek, a szigetország akkori parlamenti képviselőjének, későbbi miniszterelnökének tulajdonítják). A kijelölt gyalogos-átkelőhelyek tömegesen az 50-es évek elején terjedtek el a mai Egyesült Királyság területén. Akkoriban festették fel többek között a londoni Abbey Road zebráját is, mely a The Beatles 1969-es albuma révén vált világszerte ismertté, és napjainkban is népszerű, sokak által látogatott turista látványosság. A gépkocsi őshazájában, Németországban 1952-től alkalmazzák a gyalogos-átkelőhelyet, mint közúti jelzést. Az első szaggatott vonalas felfestést valószínűleg 1952. márciusában láthatták a közlekedők Berlinben, majd négy hónappal később, július 8-án Münchenben 12 kijelölt gyalogos-átkelőhely hivatalos átadására került sor.

• Rainbow six siege crash on startup
• Miért nincs barátnőm