Ferenc Névnap 2021
Székletünk színéből és állagából már ránézésre is sok minden kiderülhet egészségi állapotunkról. Bizonyos esetekben - például krónikus hasmenés, krónikus kimerültség, hirtelen fogyás - azonban laboratóriumi székletvizsgálatra lehet szükség. Élősködők a szervezetben Ha hosszabb időn át hasmenést, hasi görcsöket, puffadást tapasztalunk, esetleg korábban távoli földrészre utaztunk, akkor megeshet, hogy valamilyen parazita került a szervezetünkbe. Hogy kiderüljön, valóban így van-e, több napon át kell székletmintákat gyűjtenünk, ugyanis csak így deríthető ki biztosan, hogy van-e élősködőnk, és ha igen, akkor milyen fajta. Aranyér és fekély Az aranyér mindenképpen kezelést igényel, különben komoly szövődményeket idézhet elő. Részletek itt. Sokan megijednek, amikor vért találnak a székletükben, hiszen egyből arra gondolnak, hogy daganat áll a háttérben, holott nem feltétlenül van így. Egyebek mellett aranyeresség is okozhat ilyen panaszt, adott esetben még úgy is, hogy közben nem tapasztalunk külső tüneteket, vagy például a székletürítés sem jár fájdalommal.
A legújabb "új generációs" labordiagnosztikai eljárással minimális székletmintából meg lehet határozni az egyén bélbaktérium (bélflóra) összetételét, és ez a világviszonylatban is új eljárás már a Budai Egészségközpontban is elérhető. Mi a vizsgálat háttere? A legújabb tudományos kutatások eredményei rámutatnak, hogy a táplálkozás és az életmód nagymértékben befolyásolják az ember bélbaktérium összetételének sokszínűségét. Kutatások azt is bebizonyították, hogy a bél mikrobiom (bélbaktériumok összessége) állapota alapvetően befolyásolja az ember egészségi állapotát és kapcsolatát az egyes anyagcsere betegségek kialakulásával és fennállásával. A széklet genomikai teszt során egyénre szabottan meghatározható a bélbaktérium (bélflóra) keresztmetszet, a bélbaktériumok sokszínűsége, amelynek eredményeként összefüggés állítható fel a bélflóra jelenlegi állapota és az egyes anyagcsere betegségek között, mint például az elhízás vagy a 2-es típusú cukorbetegség esetében. Hogyan történik? A széklet genomikai teszt folyamán a mikrobiológiai laborban meghatározzák a székletmintából kimutatható bélbaktériumok DNS állományát, majd az eredményeket összehasonlítják a referencia könyvtárban elérhető klinikai kontrollcsoportok (pl.
Mindenesetre egy fizikai vizsgálat és egy székletelemzés gyorsan kiderítheti, van-e okunk aggodalomra. A székletben található vér emésztőrendszeri fekély jelenlétére is utalhat, amelyet általában baktériumfertőzés okoz. Ilyenkor a Helicobacter pylori nevű baktérium jelenlétére utaló nyomokat keresnek a székletben. A széklet számos módon árulkodhat az egészségi állapotról Bélgyulladás Hasi fájdalom, görcsök, krónikus kimerültség, rektális vérzés - ezek a tünetek valamelyik bélszakasz gyulladásos megbetegedését is jelezhetik. Ilyenkor a székletben gyulladás nyomait keresik, amelyet általában bizonyos fehérjék jelenléte bizonyít. Vitaminhiány Amennyiben a széklet szaga érzékelhetően megváltozik, erősebbé, kellemetlenebbé válik, netán zsírt is látunk benne, úgy mindez a zsírok nem megfelelő emésztésére hívhatja fel a figyelmet. Mindez ráadásul olyan zsíroldékony vitaminok hiányához is hozzájárulhat, mint az A-, a D-, az E- és a K-vitamin. Forrás:
: mindent fogyasztók, vegetáriánusuk, alkoholisták, paleo étrendet folytatók stb. ) bélbaktérium átlag értékeivel, ami megmutatja, hogy az egyén bélbaktériumainak összetétele mennyire tér el az egyes klinikai csoportok átlagértékétől. Milyen esetben ajánlott? Anyagcsere betegségek vagy arra utaló tünetek esetében, mint pl. túlsúly, 2-es típusú cukorbetegség, egyéb emésztési problémák, gasztroenterológus javaslata alapján. A vizsgálat menete Gasztroenterológiai szakorvosi vizsgálat a Budai Egészségközpontban, szakorvosi javaslat a vizsgálat elvégzésére Előjegyzés kérése: labor mintaleadás A laborban mintavételi csomag és -útmutató átvétele Otthoni székletminta-levétel Minta visszajuttatása a Budai Egészségközpont laborjába* Minta vizsgálata, diagnózis felállítása (kb. 8-10 hét) Lelet elkészítése és kiadása az adatfelvételkor megjelölt módon Szükség esetén szakorvosi kontrollvizsgálat, konzultáció, terápiás javaslat Sikertelen mintavétel esetén lehetőség van egy ingyenes ismétlésre. Kérjük, ügyeljen arra, hogy a mintavételt megelőző 6 hétben ne kapjon antibiotikum- vagy probiotikum kezelést.
A székletvér tesztek a székletben lévő, szabad szemmel nem mindig látható vérzés kimutatása révén alkalmasak a vastagbél betegségeinek szűrésére. Előnyük kedvező árukban és az egyszerű kivitelezhetőségben rejlik, hiszen bárki akár odahaza el tudja végezni saját magánál és családtagjainál is a vizsgálatot. A székletben található rejtett (okkult) vér kimutatására többféle vizsgálati módszer is elérhető, ám ezek közül körültekintően kell kiválasztani a megbízható eljárást. Az egyik ilyen, a gasztroenterológus szakorvosok által megbízhatónak tartott módszer a Poly-Check önellenőrző teszt, egy specifikus immun gyorsteszt, amely három egymás utáni nap székletmintája nyomán odahaza ad képet arról, van-e vérmaradvány a székletben. Előnye, hogy igen érzékeny vizsgálat, s csak az emberi vért mutatja ki, tehát az állati eredetű ételek fogyasztása nem zavarja meg a vizsgálatot, amely előtt így nincs is szükség semmilyen speciális előkészületre, diétára sem. A székletvér kimutatása egy fontos indikátor, ám meg kell jegyezni: nem minden polip vagy daganat vérzik, ezért ha nem mutatható ki vér a székletben, a biztonság kedvéért akkor is érdemes később kontrollvizsgálatot végezni.
A lokális hatások mellett általános hatások (kor, nem, szocioökonómiai státusz, betegségek, diéta, terhesség, stb. ) is szerepet játszanak a mikrobiom összetételének és működésének alakításában. A bélflóra vizsgálata mellett a szájüreg, az orrüreg, a bőr és a genitáliák mikrobiális közösségének vizsgálata a leggyakrabban alkalmazott mikrobiom tesztek. A tesztek alapját képező genetikai vizsgálatok A hagyományos tenyésztésen alapuló mikrobiológiai vizsgálatok mellett, a közelmúltban több diagnosztikai eljárást is kifejlesztettek a szervezetünkkel összhangban élő mikrobiális közösségek vizsgálatára. Ezek a módszerek képesek nagy mintaszám esetén is a mikroorganizmusok nagy érzékenységű, specifikus detektálására, egymáshoz viszonyított relatív mennyiségük meghatározására. Többféle technológia állhat a mikrobiális közösség vizsgálatának hátterében, ezek alapja lehet DNS-, RNS-, vagy fehérje-kimutatás, illetve különböző metabolitok kimutatása. Előbbi módszerek közül a DNS-elemzési, ún. szekvenálásalapú eljárások a legelterjedtebbek a mikrobiális közösségek elemzése során, mivel ezek a legnagyobb érzékenységű és pontosságú módszerek.